Egy új színfolt Esztergom szívében... Egy új színfolt Esztergom szívében...
Erzsébet ház
Hitelek
Elhelyezkedés
Lakásböngésző
Üzletböngésző
Garázsböngésző
Hitelek, kedvezmények
Fizetési feltételek
Rólunk írták
Kapcsolat
Online jelentkezés

Rólunk -az Erzsébet házról- írták...

Elkészült a Víziváros és a Várhegy építési szabályzata

Megadták a képviselők a kétéves beépítési haladékot a városban csak gödörként emlegetett, a Kossuth Lajos és az Arany János utcák kereszteződésétől nem messze lévő foghíjtelek beépítéséhez. Esztergom belvárosában több mint egy évtizede megoldatlan a Kossuth Lajos út 14-16-18. házszámú telkeinek a beépítése. Az önkormányzat által kiszabott kétéves beépítési türelmi idő lejárt, ám a telek tulajdonosai jelezték: találtak olyan vállalkozót, aki az ingatlanra építkezni kíván. A jelenlegi tulajdonosok azzal a kéréssel fordultak az önkormányzathoz, hogy ne indítsa meg a kisajátítási eljárást, hanem 2007-ig hosszabbítsa meg a beépítési kötelezettség határidejét, hogy a leendő vevőt ne fenyegesse az ingatlan kisajátításának veszélye. A vevőjelölt, Esztor Kft. már az előszerződést is megkötötte, és kilencszáz milliós hitelígérvényt is bemutatott, bizonyítandó a beruházási és építési szándék komolyságát. A képviselők úgy döntöttek, ha a vásárlás létrejön, meghosszabbítják a határidőt.

(HÍDLAP 2005. április 23.)

Eltűnik a Kossuth utcai gödör

Legutóbbi képviselő-testületi ülésen Esztergom Város Önkormányzata két évvel meghosszabbította a Kossuth utca 14-16-18 szám alatti telkek beépítési határidejét. A vevőként jelentkező Esztor Kft. már a z előszerződést is megkötötte a jelenlegi tulajdonossal és az önkormányzat felé kilencszáz milliós hitelígérvényt is bemutatott a beruházási szándék financiális hátterének bizonyítására.

Az Esztor Kft. ingatlan fejlesztőként már több építési projekt gazdája Esztergomban és Dorogon is. Legutóbb a dorogi Mária-ház átadása fűződik a nevükhöz, Esztergomban pedig jelenleg i s dolgoznak a Galagonyás lakókertben. Megkérdeztük Bánszky Csabát, az Esztor Kft. projekt menedzserét, milyen elképzeléseik vannak a Kossuth utcai gödör néven elhíresült üres telek beépítéséről. "A parkolási lehetőségek miatt az épület alatt mélygarázs lesz, az alsó szintre üzleteket és vendéglátó ipari egységeket tervezünk, az emeleti részen pedig tágas és kényelmes lakások, illetve irodák lesznek kialakítva. Tekintettel arra, hogy az épület a mérete miatt meghatározza az utca arculatát is, a terveket egyeztetjük majd dr. Horváth István múzeumigazgatóval is. Szeretnénk olyan épületet adni a városnak, amelynek homlokzata stílusában harmonizál a történelmi belváros épületei alkotta környezettel." - mondta Bánszky Csaba - "Az épület alsó szintjén kialakításra kerülő egységek funkcióját természetesen egyeztetjük az átalakításra kerülő Széchenyi téri épületekkel kapcsolatos elképzelésekkel is. Idegenforgalmi szempontból fontos, hogy vonzó belvárosa legyen Esztergomnak, ezt a célt kívánjuk mi is szolgálni a Kossuth utcai beruházással. Jelenleg a projekt előkészítése folyik, és az engedélyezési eljárás befejezése után mindenképpen szeretnénk két év alatt felhúzni az épületet. Természetesen az építkezés során figyelemmel kell lennünk arra is, hogy egy szűk keresztmetszetű főútvonalon helyezkedik el a telek. A szállítások ütemezését úgy tervezzük majd, hogy ne okozzunk forgalmi torlódásokat. Remélem két év múlva egy olyan épület áll majd a mostani üres telken, amire beruházóként, az esztergomiakkal együtt büszkék lehetünk. - mondta Bánszky Csaba.

(HÍDLAP 2005. április 28.)

Előbb-utóbb beépül a belvárosi üres telek

ESZTEROM Másfél évtizede üresen tátong a város főutcáján három telek. A tulajdonosok jelezték: találtak olyan vállalkozót, aki az ingatlanra építkezne.
Azzal a kéréssel fordultak az önkormányzathoz, hogy ne indítsa el a kisajátítási eljárást, hanem 2007-ig hosszabbítsa meg a beépítési kötelezettség határidejét, hogy a leendő vevőt ne fenyegesse ennek veszélye. A vevőjelölt Esztor Kft. már az előszerződést is megkötötte, kilencszázmilliós hitelígérvényt is bemutatott.
A képviselők úgy döntöttek, meghosszabbítják az építési határidőt. A tervek továbbra is üzletközpontról, föld alatti garázsokról, valamint emeleti és tetőtéri lakásokról szólnak. Az elképzelések szerint átjárót nyitnak a piacutca felé, amely a jövőben sétatérként és üzletsorként funkcionálhatna.

(Kormárom-Esztergom Megyei 24 ÓRA 2005. május 2.)

Mélygarázsokra épít Esztergom

Hamarosan önkormányzati mélygarázsok is helyet kapnak majd Esztergomban, a Kossuth utcai "gödör" helyén felépülő létesítményben.

Ahogy arról a Hídlap már többször beszámolt, a Kossuth utcai "gödör" néven elhíresült, beépítetlen ingatlant az Esztor Kft. megvásárolta, és az ott felépülő épületegyüttesben mélygarázst, üzlethelyiségeket é s vendéglátó ipari létesítményeket, valamint lakásokat alakítanak ki. A beruházó felajánlotta az önkormányzatnak, hogy az eredetileg tervezett mélygarázson kívül egy további szinten nyolcvanhárom férőhelyes plusz mélygarázst is kialakítanának, ha az önkormányzat ezt a kétezer-ötszáz négyzetméteres területet legalább tizenkét évre bérbe veszi.
A legutóbbi képviselő-testületi ülésen a képviselők megtárgyalták az Esztor Kft. ajánlatát. A Széchenyi tér sétálótérré való átalakítása és a városban jelentkező növekvő parkolási igény figyelembevételével a testület elfogadta az ajánlatot, így az épület átadás után nyolcvanhárom férőhellyel több parkolóhely lesz a város legforgalmasabb területén. A volt Granvisus épületének átalakításakor is tervezik hasonló mélygarázs-szint kialakítását, sőt a város központjában szinte minden új építésű házat mélygarázzsal látnak el a jövőben.

(HÍDLAP 2005. november 22.)

Eltűnik az esztergomi gödör

Esztergom belvárosát évtizedek óta csúfítja a Kossuth Lajos utca 14-16-18. szám alatti üres telek, a helyiek szóhasználata szerint a gödör. Ebben az évben a területet megvásárolta az Esztor Kft., s azt ígéri, rövid idő múlva eltűnik a gödör, és lakások, irodák, ületek és mélygarázs lesz a város e forgalmas pontján.
Az építők előtt a Balassa Bálint Múzeum régészei jelentek meg a telken, s kezdték meg a területen található leletek feltárását, megmentését. A város e része mindig is lakott volt. Bizonyították a feltárt emlékek is - mondta Horváth István, a Múzeum igazgatója. Az egyik legérdekesebb lelet egy kelta fazekaskemence volt. Egyéb kelta, továbbá bronzkori tárgyak is felszínre kerültek. A római kori sírokban pedig teljesen ép edényeket, valamint bélyeges téglákat találtak. Árpád kori leletekre is akadtak, köztük egy, a tatárjárás idején leégett faház maradványaira. A tárgyak a Balassa Múzeum gyűjteményét fogják gazdagítani.
A régészek befejezték a munkát, amellyel egy időben folyt az elképzelt épületegyüttes és mélygarázs tervezése. Az engedélyezési eljárások is befejeződnek várhatóan legkésőbb márciusban - mondta Bánszky Csaba projektmenedzser. A befektető ígérete szerint a városrész hangulatához illeszkedő kétemeletes épület áll majd itt. Az emeleteken lakásokat, irodákat alakítanak ki, a földszinten pedig üzletsor lesz. A pinceszintre eredetileg egy 83 álláshelyes garázst terveztek. Az önkormányzattal folytatott megbeszéléseket követően az elgondolás bővült: még egy, szintén nyolcvanhárom férőhelyes mélygarázst is kialakítanak. Ezt a kétezer-ötszáz négyzetméteres területet a város tizenkét évre bérbe veszi.
A mintegy másfél milliárdos beruházás költségeit az Esztor Kft. fedezi, amihez kilencszázmilliós banki hitelígérvénnyel rendelkeznek. Az építkezés a nyár elején kezdődhet meg.

(NÉPSZABADSÁG 2005. december 17.)

Jövőre már ház áll a Kossuth utcai gödör helyén

Többszintes mélygarázs, üzletek és lakások is lesznek az épületegyüttesben

Esztergomban a Kossuth utcai "gödör" helyén 2007 végére már állni fog a város funkcionálisan legkorszerűbb épületegyüttese. Az Esztor Kft. beruházásában megvalósuló, liftekkel, gáz üzemű hűtő-fűtő rendszerrel ellátott épületen belül többszintes mélygarázs, szolgáltató egységek és üzletek, a felső szinteken pedig lakások és irodák lesznek. A belső térben olyan passzázst is kialakítanak, amely - a szomszédos ipartestület hozzájárulása esetén - átjárási lehetőséget biztosít a Kossuth utcáról a Simor János utcába.

A városfejlesztési bizottsággal együttműködő tervtanács és a műemléki bizottság elfogadta a Kossuth utcában üresen álló hatalmas telek beépítésére készített terveket. A külsőleg konzervatív stílusú épület funkciójában a huszonegyedik század legkorszerűbb építészeti alkotása lesz. A készülő épületegyüttest úgy tervezzük, hogy az kapcsolódjon a városvezetés Széchenyi teret funkciójában átformáló elképzeléséhez. - mondta a Hídlapnak Bánszky Csaba ügyvezető. - A hatalmas területen belső udvarokkal kialakított épület Esztergom egyik meghatározó épületegyüttese lesz. Pontosan ezért ötvöztük a városképhez illő konzervatív külsőt a legkorszerűbb épület-funkciókkal, hogy hosszú távon is működőképes legyen a konstrukció. Megállapodtunk a városvezetéssel abban, hogy az épület alatt kialakított kétszintes mélygarázsból az egyik szintet az önkormányzat üzemeltetné. Mivel az építési technológia miatt húszméteres mélységig kell lemennünk jelenleg arról tárgyalunk, hogy az eddig tervezett kétszintes mélygarázst kibővítjük újabb, egy vagy két emelettel, így a Széchenyi téri parkolók szinte teljesen kiválthatók lesznek, sőt jelentősen bővül is a belvárosi parkolóhelyek száma. A belső udvarokkal ellátott földszinten különböző szolgáltató egységek rendelkeznek majd be: bankok, biztosítók, wellness szalonok, és vendéglátó egységek. Az épületegyüttes felső szintjein negyven lakás kerül kialakításra, valamint irodák is helyet kapnak. Ezek kiszolgálására három liftet is beépítünk, így akadálymentesen megközelíthetőek lesznek a szolgáltatók az irodák és a lakások egyaránt. - hangsúlyozta Bánszky Csaba. A lakásokat kényelmes nagy alapterületűeknek tervezzük. A legkisebb lakás negyvenöt négyzetméter lesz, a legnagyobb kilencven. Az ide költözőket beépített konyhával ellátott, hűtő-fűtő rendszerű lakások várják. A tervek szerint szeptemberben kezdenék el a földmunkákat, és ha minden jól megy 2007 decemberére már átadják a kész épületet. - A munkálatokat úgy tervezzük, hogy a földmunkák idején csak a gyalogos forgalom kerüljön korlátozásra a főutcán, de az építkezés ideje alatt átmeneti időszakra félpályás útlezárás is elképzelhető - mondta Bánszky Csaba.

(HÍDLAP 2006. május 26.)

Hagyomány és jelen találkozása

A főutcán autóval közlekedők egy ideje már észlelhetik a délutánonként feldúsult forgalomból, hogy gőzerővel készül a belváros arculatát jelentősen befolyásoló Erzsébet-ház. Nyár közepére az épület tetőszerkezete is elkészül, a beruházó szerint év végére kilencven százalékig kész lesz az épületegyüttes, mely folyamatában 400, utána körülbelül 110 embernek ad majd munkát. Az Erzsébet-ház felépítése mintegy másfél milliárd forintból valósul meg. A város is profitál a beruházásból, egyszeri 30 millió forint iparűzési adóhoz jut, továbbá az üzleti ingatlanok után évi 5 millió forint folyik be ingatlanadó címen. A projekt első szakaszában régészeti feltárások folytak, mely után tavaly októberben kezdődtek meg az Erzsébetház mélyépítési munkálatai. A területet az Esztor Kft. vásárolta meg, melyet az önkormányzat segítségével a menet közben elkészült rendezési terv szerinti paraméterek alapján építési engedélyezési fázisba hozott. Az építkezés megvalósulásában óriási szerepet játszott az esztergomi tulajdonú Bánszky és Tsa ingatlaniroda. A nagyobb beruházóknál ugyanis rendkívül fontos, hogy az egyedi adottságokkal rendelkező helyi piacot jól ismerő, a városhoz kötődő vállalkozás is segítse.
Az előkészítés és az építési engedély beszerzése két évet vett igénybe, mivel több hatóságnál, így a budapesti és a régiós tervtanácsnál is meg kellett mutatni az előzetes elképzeléseket. A kétszer négy hónapos feltárást követően végül tavaly szeptemberben lett jogerős az építési engedély. "Nyár közepére a tetőszerkezet a helyére kerül, év végére pedig kilencvenszázalékos állapotban szeretnénk tudni az épületet, hogy a mélygarázs és az üzletek szintje ekkorra már részhasználatban működhessen" - számolt be a részletekről Bánszky Csaba projektmanager. Az épületben, mely 2009 márciusára teljesen elkészül, három bank, öt iroda, tizenegy üzlet és negyven lakás kap helyet, a háromszintes, 184 férőhelyes mélygarázs felett. A mélygarázsban 83 férőhelyet az önkormányzat bérel, így közfunkciós szerepet is kap a föld alatti fizetősparkoló. Mivel természetesen lakások is lesznek a házban, így a zöldövezet sem hiányozhat, így az első és a második szint között egy olyan közös használatú zöldterületet építenek ki, melyet minden lakó elér a házon belül, anélkül, hogy kimenne az utcára. "Az Erzsébet-ház azt a viszszafogottságot szeretné képviselni, ami egyébként jellemző a város történelmi épületeire: egyszerű és végtelenül logikusan végiggondolt vonalak uralják. Ez a ház sem akar sokkal többet mutatni, bonyolultsági oka azonban többszöröse a régebbi épületeknek, az aláépítettség, az átjárhatóság és az intenzív beépítettség miatt. A hagyományokat és a mai elvárásokat próbáltuk összehozni, különösebb túldíszítettség nélkül, de mindenképpen a logikát követve. Olyan épület lesz, ami nem hivalkodó, éppen ezért biztos gyorsan polgárjogot nyer az esztergomiak körében" - magyarázta Karácsony Tamás, a ház építész-tervezője.
Jelenleg az alaplemez készül, az úgynevezett "résfal" már megvan, ami tulajdonképpen az épület alapjának a fő része. A fal 60 centi szélességben 17 méter mélyen fut körbe az épület külső határoló részén. A földet egy speciális markológép emelte ki, a beomlás elkerülésére és a talaj könnyebb kiemelésére a vájatot folyamatosan betöltötték zaggyal, (betonit és víz keverékével) amit a megfelelő mélység elérése után kiszivatytyúztak és betonnal feltöltöttek.
A munkálatok megkezdése előtti feltárások során Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója által vezetett régészcsoport olyan nagy mennyiségű és komoly értékű leletre bukkant, mint például a körülbelül háromezer évvel ezelőtti, bronzkori edénytöredékek. Emellett a későbbi korokból is találtak érdekességeket a szakemberek: a rómaiak előtti kelta időkből, vagyis Krisztus születése előtti 2-1. századból, öt kelta fazekasmedence és házmaradványok kerültek elő. A római korból kilencven darab sírt tártak itt fel, értékes leletekkel, de az Árpádkorból ház- és kútmaradványra, a tatár korból pedig egy leégett, IV. Béla korabeli ház maradványára bukkantak a régészek. A török időkből rengeteg kerámiaemléket tártak itt fel, melyek egyébként a későbbiekben kiállításon is megtekinthetőek lesznek.

(HÍDLAP 2008. február 09.)

Ugrás a lap tetejére...